Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


1. fejezet

2010.06.05

1Fejezet: Idegesítô csipogásra ébredtem hajnalban. Edward, szokás szerint a szobámban volt. Az ô telefonja csengetett, amibôl sejteni lehetett, hogy baj van. Elsô sorban, csak olyankór használják a telefonjukat, mikor vészhelyzet van, másodszór pedig hajnal volt…És hát ilyenkor kinek lenne kedve telefonon beszélgetni? Tehát bisztos voltam benne, hogy baj van. Nagy baj. Edward csendes hangja szinte hallhatatlan volt, ha a csipogásra nem ébredek fel, észre sem veszem, hogy telefonon beszél. A beszélgetés hamar lejárt. Amint letette a telefont, az ágyamhoz sietett, hogy egy puszit adjon a homlokomra, majd távozni akart.

-Edward, mi történt?-kérdeztem rémes hangon, hiszen a torkom száraz volt.

-Semmi drágám, nyugodj meg. Csak Carlisle volt az. Tudni akarta, ha haza megyek-e át öltözni, mert ôk indulnak vadászni.Aludj tovább. 10 perc és itt is vagyok.

Igen, ez elég szép hazugság volt…Csak hogy nem elég jó, ahhoz, hogy el is higgyem. Edwardot már rég óta ismerem, és amikór ökölbe van szorítva a keze, olyankor feszült. Nem volt más lehetôségem, vagy szemtelenkedem, vagy megint ki maradok mindenbôl.

-Én is veled megyek!-mondtam

-Ugyan már Bella, ne butáskodj! Holnap iskola, mégis hogy akarod meg írni a matek dolgozatot?

-Nem vagyok fáradt! Veled megyek.-motyogtam, miközben már másztam is ki az ágyamból. Legszivesebben tovább aludtam volna, a jó meleg ágyamban, már csak azért is, mert kinnt zuhogott az esô. De hát nem volt mit tennem. Edward ha lehetett, mindent el titkolt elôlem, hogy ne idegeskedjek.