Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


4. fejezet

2010.06.06

Alice mèg mindig nem jött vissza, ami bizonyàra azt jelenti, hogy semmi hìr Jasperrol. Carlisle folyamatosan tartja a kapcsolatot a Volturival, ès rajtuk keresztül Aliccel.
 -Bella, lègyszives igyekezz!-szólt be a szobàmba Edward, miközben a lila bluzomat vettem magamra. Edwardèkhoz kèszültem, mert Esme születèsnapja volt. Edward megigèrtette velem, hogy eggyütt vegyünk neki egy aranynyaklancot, amin egy kis medal van. Én külön akartam venni egy ajàndèkot, de mivel megigèrtem….
-Egy perc Edward!
-Ezt mondtad egy fèl oràja is.-mèrgelôdött-El fogunk kèsni. Carlisle azt mondta, hogy van egy meglepetesük is mindenki szàmàra. Nem szeretnèk lemaradni a legèrdekesebb rèszrôl.
-Kèsz is vagyok.-mondtam, ès kilèptem a szobàmból. A hajamat nem tudtam fel fogni úgy, ahogy szerettem volna. Mindig, amikor különleges alkalomra kèszültünk, Alice volt a fodràszom ès a kozmetikusom is.
     Amint megèkeztünk Edwardek hàzàoz, el àlt a lelegzetem. Egy gyönyörû piros Ferrari parkolt a hàz elôt, egy hatalmas masnival a tetèn.
-Ez Emett ès Rosalie ajàdèka Esmènek. Szèp, ugye?-mosolygott Edward.  Amint belèptünk az ajton, egy kellemes zene hallszódott, ès a nappali köepèn egy hatalmas asztal valt tele ajàndekos dobozokkal ès viragszirmokkat,az asztal közepèn pedig egy nagy,emeletes torta àllt nagyon szèpen feldìszìtve.A tortàból termèszetesen csak èn ehettem,mivel ôk "màst" szerenek.
Esme egy gyönyörü tèrdig èrô sàrga ruhàt viselt,fehèr viràgokkal.A haja ki volt engedve ès egy szèp arany nyaklàncot viselt.
-Màr oda adtad neki a nyaklàncot?-sugtam oda Edwardnak, bàr tudtam, hogy úgyis mindegy, hiszen a vàmpiroknak nagyon jó a hallasuk ès szinte biztos, hogy Esme is meghallotta.
-Nem…-mondta Edward, ès elfolytott egy mosolyt -Úgy döntöttem, màs ajàndèkot veszünk Esmènek. Majd meglàtod, mi mellett döntöttem.
-És nem kellett volna szólnod?-zsörtölödtem
-Bella, nem èrne rà kèsôbb vitatkozni ezen a dolgon?
-Jó, rendben! Igazad van.-adtam meg magam, miközben Esme felè igyekeztem, hogy felköszöntsem. Rosalie is nagyon jól nezett ki, mint mindig. Egy piros mini szoknya volt rajta, ès egy selyem inggel paszìtotta össze. Piros, magassarkú cipôje mèg elegànsabbà tette öltözetèt.
-Boldog születèsnapot Esme!-mondtam kipirúlva a kìnos helyzettôl. Ebben a dologban Charliera hasonlìtok. Mindig elpirulok, ha ilyen helyzetekbe kerülök.
-Köszönöm dràgàm,örülök, hogy eljöttèl. Tudom, hogy nincs nagy kedved bulizni, most hogy Alice elment. Nekünk is nagyon hianyzik. De Rosalie ès Carlisle ragaszkodott ehez a kis bulihoz, ès èn nem mondhattam nemet.
-Tudom, ès kèpzeld csak el, milyen buli lenne itt, ha Alice is itthon lenne.
-Jaj, ne is mondd! Na, gyerünk…Ideje enni a tortàból. Jobban mondva, ideje hogy egyèl te, Bella.-javitotta ki magàt Esme, ès elindult, hogy vàgjon egy szeletet belôle.
-Esme, vàrj egy kicsit…-szakìtotta fèlbe Edward-Mèg nem bontottad ki az ajàndèkot, amit Bella ès èn vettünk.
-Igazad van Edward! De hàt nem kellett volna, tudod jól!
Edward bement a konyhàba, ès ki cipelt egy óriàsi dobozt becsomagolva piros csomagoló papìrba. A doboz nehèznek tünt, de Edward meg se èrezte. Esme odasietett, ès egy mozdulattal letèpte a diszcsomagolàst. A dobozban egy nagy, àtlatszó vàza àllt, ami tele volt vizi gyöngyökkel ès mindenfèle szìnben pompàztak. Nagyon szèp volt. Tudhattam volna, hogy Edward valami draga ajàndèkot vesz.
-Edward, Bella…Ez csodalatos. Nagyon szèp!!-örvendezett Esme, miközben fel tette a pultra.
-Nem kellett volna ilyen èrtèkes ajàndekot vegyetek...-mondta Carlisle, Edward ès felèm fordulva-És most van egy meglepetèsünk szàmotokra…Igazam van, Esme?
-Igen. Nagyon köszönöm nektek az ajàdèkokat, nagyon szèpek, de most itt az ideje, hogy Carlisle ès èn megmutassuk nektek a meglepetèst…-mondta Esme, ès a bejàrat fele fordult. Az ajtú lassan kinyìlt. Egy csinos, jól öltözött làny jött be. Szûk nadragot viselt, ès egy lila, szoros felsôt. Karcsú teste nagyon jól làtszott az öltözèkèben. Alice volt. Szèles mosollyal, ès ègnek àllo tüsi hajàval felènk indult, hogy üdvözöljön.
-Alice…-örvendeztem-El sem hiszem, hogy itt vagy.
-Bella! Oh, Bella!-mondta Alice, miközben megölelt- Nagyon hiànyoztàl…És ti is!-a többiek fele fordult-Edward! Rose!...Emett..el sem hiszem, hogy làtlak…Esme, ès Carlisle, veletek màr talàlkoztam, de akkor is, hadd közöljem veletek, mennyire örülök hogy itt vagyok.
-Mi is örülünk hogy làtunk Alice!!-mondta Rosalie, ès megpuszilta Alice-t. Mindenki a vàratlan ,,vendèg” körè gyült, ès köszöntöttèk újra itthon.
-Meddig maradsz itthon?-kèrdezte Emett kivàncsian-Remèlem örökre!
-Nem, sajnos nem maradok örökre. Jasperrôl mèg nem tudok semmit, azomban…Megtalàltam a Volturi segìtsègèvel azt a vampìr csapatot, amelyiknek az erdôben talàltuk a nyomàt.
-Újszülöttek?-kèrdezte Carlisle.
-Nem, ami azt illeti nagyon is tapasztalt vampirokból àlló csapat. Hàrom embert öltek meg, a szomszèd vàrosban. A Volturi úgy döntött, hogy amikor lecsapnak a következô àldozatra, megtàmadjuk ôket.
-És te is….-csodàlkozott Esme.
-Igen, èn is…A Volturi kivancsi arra, hogy mire vagyok kèpes. És keszen àllok a ,,vizsgàra”.
  Az este nagyon hamar lejàrt. Esme felhìvta Charliet, ès meggyôzte, hogy engedje, hogy aludjak ott nàlluk, ès reggel, iskola elôtt Edward haza visz àtöltözni. Charlie bele eggyezett, ìgy kèsô estig beszèlgettünk Alice-el. Úgy tervezte, hogy kèt nap múlva megy is vissza Olaszorszàgba, mert nem lehet tudni, hogy a vampir csapat mikor tamad ujbol. Körül-belül nègyen vannak, azt mondta Alice. Nagyon fèltem ôt, ès Esme sem nyugodt, most, hogy màr tudja Alice terveit. Nem szivesen engedi vissza a Volturihoz. Màsnap iskola utàn Alice àtjött hozzànk, ès Charlie is nagyon megörült neki.
-Alice!-kiàltotta-Ezt a meglepetèst!Hova tüntel el te is, ès Jasper is? Mondta Bella, hogy elutaztatok, de azt nem, hogy hova.
-Hat elterveztük Jasperrel, hogy elmegyünk eggyet kikapcsólodni. Kocsival mentünk, de nem volt egy megtervezett útvonalunk. Úgy beszeltuk meg, hogy Esme szülinapi bulijàra hazajövünk mind a ketten, de Jasper nem èrezte jól magàt tegnap èljel, ìgyhàt csak èn jöttem haza repülôvel. Holnaputàn megyek is vissza Jasperhez.-mondta Alice, kifogàsokat keresve.
-És meddig fogtok mèg kiràndulni?
-Nem tudjuk pontosan. Amikor megunjuk.-mondta Alice kacagva.
-Értem. Hat akkor hagylak is, csajok…le megyek La Pushba, Billy nem èrzi túl jól magat. Ma nem vacsoràzom itthon Bells.-mondta Charlie, ès mar indult is a kijàrat fele.
-Jó szorakozàst Charlie. És örülök, hogy làttalak!-kiàltotta utàna Alice.